Klimt TOP 10 – titkos részletek

Szerző: Tajthy Gabi | jún 10, 2020, | Híres festők

Gustav Klimt osztrák festőművész, 1862-ben született. A szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője, aki csodálatos, rendkívül dekoratív munkáiról ismert. Klimtet kora lázadójának tekintették, mivel olyan festményeket alkotott, melyek nem feleltek meg az akadémiai művészetnek – valójában ő alakította kora művészetét, a saját feltételeivel élte életét is. A konzervatív körök nem fogadták el az új, modern irányzatot és Klimt karrierjét hangos botrányok is kísérték. Ennek ellenére festményei valódi remekművek, melyek kedvelt eleme az aranyfüst, ami csodálatos ragyogást ad a látványnak. Gyere, nézd meg velem 10 kedvencemet Gustav Klimttől.

Klimt a bécsi szecesszió mestere

A csók (1908-1909)

Az egyik leghíresebb festmény Gustav Klimt alkotásai közül, a Bécsi Szecesszió művészeti mozgalmának központi darabja és a korai modern korszak egyik legszebb alkotása: A csók. Ennél a festménynél Klimt eltért a női szereplő – tőle megszokott – femme fatale (végzet asszonya) ábrázolásától. Két szerelmest látunk, akik egy virágmezőn ölelkeznek. A festményt 1908-ban mutatták be először és az alkotás lázba hozta a művészkritikusokat. A Belvedere Galéria azonnal megvette annak ellenére, hogy még nem készült el. A művész 1909-ben fejezte be a 180cm x 180cm-es festményt, azóta csodálható meg az osztrák fővárosban, a bécsi Belvedere Kastélyban.

Egyes elemzők szerint a Gustav Klimt Emilie Flöge-vel való kapcsolata ihlette, és ők láthatóak a festményen. Sokaknak a beteljesült szerelem ikonikus ábrázolása. Nos, lehet az is. Bár… nézzük csak meg a nőalakot ebben az ölelésben: jobb kézfejének tétovázó ujjtartását, a csókból kiforduló arcot. Vajon a nőalak bal keze magához húzza vagy lefejteni próbálja férfi kezét? A nő ajka mosolyog? Térdre kényszerítő férfi erő… indák… Jó lehet a nő helyében lenni? Talán a titokzatosság és rejtélyesség teszi méginkább különlegessé és időtállóvá ezt a az alkotást, életutunk különböző pontján más más értelmet és mondanivalót találhatunk benne.

Több alkalommal festettük már Kreatív Kávés foglalkozásokon, alkotótáborunkban, többféle aranyozási mediumot használva: többek között aranyfüsttel tettük ragyogóvá parafrázisunkat. Élőben látni fantasztikus élmény volt januári klubkirándulásunkon.

Emilie Flöge (1902)

Emlie Flöge divattervező volt, egyesek szerint Klimt élettársa, bár nyíltan sosem vállalták fel kapcsolatuk. Családi kapocs egyébként összefűzte őket: Ernstnek – Gustav Klimt öccsének – felesége és Emilie testvérek voltak. Ernst halála után Gustav Klimt gondoskodott az özvegyről és családjáról is. Sokat vendégeskedett a család Attersee-nél található nyaralójában.

—

Ha szeretnéd megfesteni velünk Klimt valamelyik portéját, akkor tarts velünk a nyári táborunkban Algyőn vagy Ürömön!

Parafrázis festmény keretében elkészítjük a híres portré festmények egyikét, ahol arany és ezüst médiumokat is kipróbálhatsz! Jegyek már elérhetők honlapunkon:

Klimt nyomában: A Csók – akrilfestés aranyozás
Időpont: 2024. 05. 05-én Szegeden

JEGYVÁSRLÁS

Sok szeretettel várunk! Vagy kipróbálhatod az aranyozást Ürömön és Algyőn is az alkotótáborainban. Gyere és fesd meg, aranyozd be velünk a Hölgy macskákkal című képet!

-> Hölgy macskákkal akrilfestés Ürömön

-> Hölgy macskákkal akrilfestés Algyőn – 07.01.

—

Klimt – bár sosem nősült meg – híres volt nőügyeiről, élete során tizennégy gyermeke született, melyből hármat ismert el. Rajongott a női nemért.

Egymás művészetét is támogatták: Klimt festményein sokszor jelentek meg Emilie által tervezett ruhák, Klimt ismerősei pedig gyakran rendeltek a lánytól ruhakölteményeket. Emilie volt az egyetlen nő, aki mindig Klimt mellett állt, és halálos ágyán is őt szólította: „Kerítsétek elő Emilie-t.”

Ezt az álló képet 1902-ben festette Klimt Emilie-ről, aki gyönyörű, hosszú és díszített ruhát visel kék, lila, fekete és arany színben, amelyek,- mint sok más műve – időtállónak bizonyultak. A nagyrészt semleges háttér teszi lehetővé Emilie-nek, hogy közvetlenül a nézőre pillantó tekintete legyen a kép fő fókuszpontja.

…és hogy miért gondolhatjuk, hogy Emilie az egyik főszereplője A csók-nak? Hasonlítsuk csak össze az arcokat. ?

Gustav Klimt – Emilie Flöge, 1902. 178 x 80cm olaj, vászon.  Vienna Museum

Olvasd el kapcsolódó cikkünket is: Emilie Flöge – a híres női portré festmények egyikén

Az élet fája (1905-1909)

„Az élet fája”, vagy „Stoclet Fríz” három darabból álló mozaik, amely a brüsszeli Stoclet-ház ebédlőjébe készült 1905-1911 között a gazdag bankár és műpártoló Adolphe Stoclet megbízásából. A három panel balról jobbra: „A várakozás” 193.5 cm x 115 cm álló női figurát, „Az élet fája” (195 cm × 102 cm) örvénylő életfát, „Az ölelés” 194.5 cm x 120.3 cm ölelkező párt ábrázol. A paneleket három falon helyezték el: a két nagyobb, figurális elemeket tartalmazó részt szemközti hosszú falakon, a kisebb, az életfát tartalmazó középső rész a másik két elemet összekötő rövid falon található. Kidolgozáskor különböző anyagok kerültek az alkotásba: márvány, kerámia, aranyozott csempe és zománc, valamint gyöngyök és más féldrágakövek. Ez a technika és a „fríz” (jelentése: szalag) formátum, visszaköszön Klimt Beethoven Fríznél is.

Adele Bloch-Bauer portréja (1907)

Adele Bloch-Bauer portréja 1907-ben készült el – három évig dolgozott rajta Klimt. Ez az első a két Klimt-portré közül Adele-ról, és ő az egyetlen, akiről két portrét is festett megrendelésre. A nő férje, Ferdinand Bloch-Bauer cseh cukormágnás megbízására készült és egycsapásra világhírű lett, amikor 1907-ben bemutatták. Mozaikfestészeti stílusban készült, ikonba foglalt Madonnaként ábrázolja Klimt Adele-t. A képen díszítőmotívumként megjelennek kettős-spirálok, melyek a mükénéi művészetből származnak, és amit Az élet fáján is megtalálhatunk. A ruha szinte egybeolvad a háttérrel. A portré Klimt Arany Korszakának utolsó, legragyogóbb alkotása.

Az 1925-ben elhunyt Adele végakaratában arra kérte férjét, hogy Ferdinánd saját halála után a Klimt-festményeket hagyja az Osztrák Nemzeti Galériára. A náci osztrák megszállás alatt a képet elkobozták zsidó tulajdonosaiktól és a későbbiekben nagy vitát váltott ki: mennyiben tekinthető Adele kérése kötelező érvényűnek a férjére nézve, aki maga volt a képek megrendelője és tulajdonosa. Maria Altmann – Adele unokahuga és örököse – tíz éven át folytatott harcot azért, hogy visszakapja a nácik által elkobzott Klimt-festményeket, amelyek azelőtt családja birtokában voltak, a világégés után azonban az osztrák államhoz kerültek. 2006-ban Ronald Lauder a portrét – megdöntve Picasso rekordját – 135 millió dollárért vásárolta a Neue Galerie New York-nak, azóta is Manhattanban tekinthető meg az osztrákok Mona Lisa-jának is becézett alkotás. Hogyan került New Yorkba? Erről szól Herren Mirren főszereplésével forgatott Hölgy aranyban c. film.

2020-as nyári alkotótáboraink hétfői napjait ennek az alkotásnak, Klimtnek és az aranyozás médiumainak szenteljük majd Algyőn és Ürömön is. Parafrázisunkat aranyfüsttel, dekor fóliával, effekt pasztával tesszük még ragyogóbbá. A „Hölgy aranyban” c. film első jelenetében láthatjuk Klimtet, amint bőr párnán késsel vágja az aranyfüst lapot és aranyozó ecsettel illeszti a képre -> ezeket az eszközöket is kipróbálhatod aranyozós foglalkozásainkon, alkotótáborainkban.

Judith Holofernes fejével (1901)

Judit könyvének elbeszélése szerint a ninivei uralkodó, Nabukodonozor hadvezére, Holofernész hadjáratot vezetett Izrael ellen. Mikor az ostromlott város már majdnem megadta magát, Judit, a gyönyörű és istenfélő zsidó özvegy az ellenség táborába ment, ahol Holofernész kegyeibe férkőzött és megbűvölt szépségével. Judit lefejezte a részeg Holofernészt és fejével visszatért a városba, amit kitűztek a városfalra, így a zsidók megfutamították az ellenséget. Judith bibliai karakterét ábrázolja ez az erősen aranyfüsttel díszített festmény, amely a főalakra összpontosít. Judith valóban Holofernes levágott fejét tartja kezében, de annak érdekében, hogy semmiféle figyelmet ne vegyen el Judith-tól, Klimt Holofernes fejének csak egy részét festette meg.

A nő fekete haja és a háttér arany fényessége közötti kontraszt fokozza az eleganciát és a magasztosságot. A divatos frizurát a mögötte megjelenített fa motívumok hangsúlyozzák. Hasonlóan Klimt női alakjaihoz, erotikát sugároz – az érzéki, végzet asszonyaként ábrázolt Judith arcán dialattitas öröm látszik, miközben a nézőre bámul, és közben – mint sok Klimt által ábrázolt nő – meztelen. Klimt itt is alkalmazza a közeli képkivágást és az enyhe alulnézetet. A képkeret is csodálatos, Klimt öccének, Ernstnek a munkája. …és nézzük csak meg Adele portjéját… van némi figyelemre méltó hasonlóság az arcok között… Többek között ezt az alkotást is szemrevételeztük januári Klubkirándulásunk alkalmával a bécsi Belvedere Galériában.

Gustav Klimt – Judith Holofernes fejével, 1901. 84cm x 42cm olaj, vászon, Belvedere Galéria, Bécs

Beethoven Fríz (1901-1902)

A 1901-02-ben festett Beethoven Frízt ideiglenes műnek szánták Beethoven halálának 75. évfordulójára rendezett összművészeti kiállításra, ám kalandos útja után napjainkban ugyanabban az épületben található, amelyben létrehozták, a bécsi Szecessziós házban. Beethoven 9. szimfóniájának képi megjelenítéseként öltött alakot Klimt műalkotása, mely 34 méter hosszú „fríz”, vagyis „szalag”, és ábrázolja azokat a küzdelmeket, amelyekkel az emberek életük során szembesülnek, majd a művészetben és szerelemben találják meg a boldogságot. Klimt tapétaszöget, tükördarabokat, gombokat és csiszolt üvegbizsut is felhasznált az alkotás során. Monumentális élmény élőben látni! Klubkirándulásunkon ezt az alkotást is megcsodáltuk.

A nő három életkora (1905)

Allegorikus festmény, amely három nőt ábrázol az élet különböző szakaszaiban: kisbabától az érett nőn keresztül az idős asszonyig. Az anya gyengéden átöleli a lányát, miközben egy idős nő mögöttük áll, fejét lefelé hajtva, arcát eltakaró kezével komoran jelenik meg a háttérben. Mindhárom alak meztelen, a fiatal anya haját azonban friss virágok díszítik, és egy színes kendő öleli át teste alsó részét és gyermeke lábát. Az idős nő ábrázolása felháborította az embereket. Sok dísztárgyon találkozhatunk a festmény részletével: Anya és gyermek egységével. Szegeden május végén alkottuk parafrázisunkat aranyozós médiumokkal.

A Kammeri kastélypark fasora (1912)

Bár nem tájképeiről lett híres, a természetábrázolások egész életén átívelnek. 1901 körül párás vízfelületeket, erdőket, zöld felületeket festett. Később, 1905-től inkább parkok, kertek inspirálták. Szívesen festett tájképeket Salzkammergutban, Salzburg városán kívül töltött nyári vakációi során. A tájfestés lehetővé tette számára, hogy kísérletezzen, megszabadulva a megrendelők nyomásától, feszítő határidőktől. Sok befejezetlen tájképet visszavitt bécsi stúdiójába, és a műtermében fejezett be. Az 1900-as évek eleje után, amikor Klimtet elkerülték a nagy állami megbízások és jobban függött műveinek eladásától, tájképei is igen hasznosnak bizonyultak.

Tájképeiben mindig négyzet alakú vászonra festett, a témát mindig felülnézetből mutatta be és embert sohasem ábrázolt a tájban. A képei olyanok, mintha minden irányból továbbfejleszthetőek lennének, a végtelen egy darabja, mint kortársa, Jackson Pollock festményein. Klimtet a dekoratív felületképzés ösztönözte a pointillisztikus technika használatára, a képek hangulata misztikus és varázslatos. A sok kis színfoltnak köszönhetően szinte látni, ahogy mozognak a levelek, megelevendedik a kép. A Kammeri kastélypark fasora c. alkotáson felfedezhető barátja és kortársa, Egon Schiele hatása.

Burgtheater (1886-1888) Ugyan a sor végére hkerült, de ez a megbízás indította el Klimtet művészi pályáján. A két díszes lépcsősor feletti mennyezet olajfestményei Gustav Klimt, Ernst Klimt és Franz Matsch alkotásai. Az egyik képen, amely Molière Képzelt beteg című darabjának egyik jelenetét ábrázolja „A Globe Színház Londonban”, a három művész magát is megörökítette. Ezen az alkotáson láthatjuk Klimt egyetlen önarcképét. (Jobb alsó páholy, fehér körgallér a hölgy és a vörös ruhás alak között. Igen, az a helyes srác. ;-))

„Az öreg Burgtheater” (1888-1889)

Bécs város tanácsa bízta meg, hogy fessen képet a lebontásra szánt öreg színház nézőteréről és a közönségről, a 19. századi polgárság szellemének és ízlésének megfelelően. A festmény nemcsak a nézőteret ábrázolja fényképszerű precizitással, de Bécs előkelő társadalmát is. A képen megörökített emberek magukra akartak ismerni: ez volt a kép célja. Szeretett fotózni, portréfestményeihez gyakran használt fotográfiát. A projekt sikerének köszönhette Klimt – a császári díj odaítélése mellett – hírneve megalapozását.

A Hölgy legyezővel (1917-1918)

Klimtet nagy mértékben inspirálta a japán kultúra, különösen a „Le Japon artistique” művészeti folyóirat. A Hölgy legyezővel c. alkotása dekoratív, arany háttérrel készült, szép virágokkal és türkiz madarakkal. Mintha egy édenkertben sétálnánk. A gyönyörű hölgy japán kimono-hoz hasonlító ruhában látható, miközben egy japán legyezőt tart a kezében. Persze a válláról lecsúszó ruha és a – talán – kivillanó mellbimbó némi erotikus töltést is ad a festménynek… a bal oldalon repülő madár nyakával mi történhetett? Második alkotótáborunk Klimtes napján jól szemrevételeztük ezt a témát, „hiszen csak azt a képet néztem meg elég alaposan, amit megfestettem”.

Halála után befejezetlenül maradt alkotásai alapján tudjuk, hogy modelljeit először meztelenül ábrázolta, majd utólag „öltöztette fel”: festett rá ruhát. Klimt befejezte ezt a festményt, mielőtt 1918-ban stroke-t kapott és félig lebénult, majd a spanyolnátha szövődményeként kialakult tüdőgyulladásban elhunyt. Ez az utolsó alkotása, melyben megmutatkozik a nők és a japán kultúra iránti szeretete.

„Aki jobban meg akar ismerni, az szemlélje figyelmesen a képeimet.” – Gustav Klimt. Igen, Gustav, szemléljük, figyeljük és csodáljuk. Újra meg újra.

Ha Te is kedvet kaptál az alkotáshoz, szeretettel ajánlom alkotócsomagjainkat, melyekben aranyozós médiumokkal is dolgozunk! Új inspirációkkal, színes témákkal várunk kreatív foglalkozásainkon Szegeden és Ürömön, nyári alkotótáborainkban Algyőn és Ürömön!

Nézd meg Ragyogás alkotóvideónkat, ahol arany füstfóliát és dekor fóliát is használunk, miközben kidolgozzuk a minimalista témát. Csodálatos, ahogy alkotásunk más más szögből, ahogy másként esik rá a fény, más-más arcát mutatja.

Ragyogó, aranyos napot kívánok!